Lillian

Hát én kérem szépen néztem. Szavazni nem szavaztam, de érdekes volt. Mert végre volt valaki, aki játszott és taktikázott. Persze ott volt a sok elmeroggyant, akik a műsort, fesztivált csinálták, de hát csak az ilyeneket lehet megvezetni. Gratulálok Attila, jó voltál.

Az a baj, hogy látom a párhuzamot az ország (VV lakók) és az ország vezetője, Orbán (Attila) közt.
A hülyéket ott vezetjük meg, ahol csak akarjuk. Vannak kisebb nagyobb lázadások, de semmi, mondom SEMMI nem történik.

Ezért lesz Orbán a győztes mi meg megyünk a levesbe.


Mert ugye csak 1 van aki MINDENT visz..

Megfigyeltem, azaz nem tudtam nem észrevenni, hogy a mai "riporterek" egytől egyig a "mutogatok, hogy a hülyék is megértsék" sulit végezték el.
Nem azt a jó kis amerikai egyetemet, amit a Frei Tamás, akit ha néztél, lekötötte minden perced. Nem.. ezek a mai riportereket már más fából faragták. Vagy gyurmából gyúrták, hogy mindegyik ilyen semmilyen.

Mert kérdem én, hogy lehet egy riportban, ráadásul a híradóban ilyet mondani:

"Ez* az ember** azt mutatja, hogy ott*** volt a holttest."

* - ez????
** - ember - nincs neve? Vagy ki ? A szomszéd, a postás?
*** - hol?? miért nem lehet nevesíteni?

vagy a másik:
"Ez az emeber az ellopott alkatrészeket mutatja."

Ha ellpoták, akkor hogy mutatja? Max a helyét.

Üres semmiségekről beszélnek, hogy kitöltsék azt a pár percet. "Erre ment a konvoj, arra keresték az áldozatot."


Mindegy​ik szeleteli a levegőt, integet. Nem tudják kordában tartani a kezüket.
Én megtanítanám arra, hogy figyeljenek oda magukra: egy szívlapáttal jól fejbevágnám mindegyiket, hogy el tudják mondani:
"Ez a nő, ezzel az eszközzel, ebből az irányba ide ütött."

Azt hiszem felkeresem a legközelebbi plasztikai sebészt, mert a piacon a világ legcsúnyább de legjobb fej kofája azt mondta nekem, hogy:
"...Hát neked még a bőröd alatt is pénz van".

Megkérek egy dokit, hogy szedje ki, ha már ott van. A családi pótlékkal ugyanis kitörölhetem a fenekem. Majdnem szó szerint. 12 200 Ft.

Ha már semmivel nem tudom megnyugtatni Gyermekem, bekapcsolom a porszívót, attól egyből bealszik.

Életemben nem porszívóztam ennyit mint az elmúlt 1,5 hónapban és sosem volt nálam ilyen tisztaság.



*Takar​ítást vállalok. Extrák: egy gyerek kíséretében. Üzeneteket a szerk.be kérek "No more tears" jeligére.

Vagy fogyasztom... visszafele.
Elmentem a konditerembe, de azt hiszem nem fogok többet járni.
Minek? Hiszen már az átöltözésnél meghúztam a karom: nem jött rám a fogyi-gatya, úgy kellett rángatnom és mindebben annyira leizzadtam, hogy nem is kellett bemelegítenem.

Csak a szauna miatt fogok járni, lesz legalább alibim.

KisMackóm megérkezett annak rendje és módja szerint a kiírt napon, november 22-én. Ez a gyerek már a hasamban megtanulta mi a rend és a fegyelem. Azaz 23-án bújt csak ki hajnali 1-kor, mert az apja rászólt: Nekem meg ne szüless éjfél előtt, mert nem szeretnék skorpiót, hanem nyilas légy.

Mindezen terror után egy jó kis gerincbe adott érzéstelenítő után pár centis vágáson át kiemelték a kisfiamat, Ármint. Hosszú gyerek volt a maga 60 centijével, anyjára ütött.
Köszönet az epidurális érzéstelenítés feltalálójának!
Mondtam​ a dokinak, mikor kiszedte a varratokat, hogy ha már úgy is szike volt a kezében, igazán megszabadíthatott volna a kötényemtől, a lógó hastól. Így mehetek edzeni vagy a plasztikai sebészhez.

Árminkám megfelelő táplálék híján jól visszafogyott, úgy nézett ki mint Benjamin Button kiskorában. Nem aggódtam mert így egyértelművé vált, hogy felnőttként Bradd Pitt lesz.

Azóta, hála a tápszernek, jól kigömbölyödött. Én pedig belekezdhettem a fogyókúrába, az edzésbe és az ivásba. Utóbbit még nem gyakoroltam megfelelően, de már erősen készülök, egy jófajta pálinkára fáj a fogam.

A bríszről (körülmetélés) pár szót:
A zsidó hagyományoknak megfelelően a 8. napon, naplemente előtt megtörtént. ÉdesApám erősen tiltakozott, ezen ő nem vesz részt, sajnálta az unokáját. Mondtam neki, hogy sok gyerek végigalussza, nem éreznek semmit. Amerikában a gyerekek 90%-nak megcsinálják egészségügyi okokból, a doki is örült, mikor megtudta. És mitől jobb egy keresztelő, ahol hideg vízzel öntik nyakon az alvó gyermeket??
Természetes​en eljött és büszkén állt a kisfiam mellett. Minden rendben lezajlott, utána mondtam Papának:
Látod ÉdesApa, nyissz és máris elaludt Ármin.
Neeeem kislányom: nyissz és elájult.

Nem, nem és nem... Nem értem, miért ilyen birka nép a magyar.

Miért tűrjük a huszonhatodik bőrlehúzást, a hazugságokat amivel a politikusok etetnek minket?
Kiborult nálam is a bili. Elértem arra a szintet, hogy kiírjam magamból.

Egyiptomban​ az utcán tüntetnek a hazugságok ellen. Nálunk akkor volt ilyen "összecsapás", mikor az egyik focicsapat "szurkolótábora" meglátogatta a másikat. Nem mondom, hogy mindenki vonuljon ki az utcára, és macskakövekkel dobáljuk a rendőröket, de már nem tudom mi lenne a hatásos, orbáni mélységekbe hogyan jutna el a felháborodásunk?

Vagy​ majd csak akkor fog összefogni az ország, mikor 500 Ft lesz egy liter üzemanyag, vagy a kisvállalkozók elmennek a mekibe takarítani mert az egyetlen használható adózási formát, az EVAt megszüntetik, mondván, kevesen veszik igénybe? Vagy mikor a baleseti adó mellett bevezetik a 3% ingatlanadót? Mi jöhet még? Úgy érzem tényleg bevezetik újra a tizedet, a füstadót vagy akár a Ius primae noctis-t.

ÉdesApám 33 000 Ft nyugdíjat kap havonta mint rokkantnyugdíjas több mint 50 évi munka után. Nem, most nem sajnáltatni akarom, csak gondold végig, neked meddig tart elkölteni ezt az összeget. 1 nagyobb bevásárlás?

De hogy "vidáman" zárjam a monológom:
Izraelben szeptemberben tüntetéshullám volt, az okok szinte ugyan azok, mint ami miatt háborogtam az elején. Az egyik ilyen spontán tüntetés egy tejtermék megnövekedett ára miatt tört ki. Egyik közösségi oldalon egy szakácsfiú kezdett "puffogni", hogy micsoda tarthatatlan helyzet, hogy így megnőtt a túró ára, ezért ő most kivonul a belváros legforgalmasabb sugárútját szétválasztó zöldre sátorral. Másnap nincs egy talpalatnyi hely, több százan csatlakoznak hozzá.

Szóval minden a túróval kezdődött. Már csak az a kérdés, hogy nálunk magyaroknál, mivel fog kezdődni? Megszüntetik a valóvilágot vagy 100 forint lesz egy zsemle?
Vajon mi fogja kiverni a biztosítékot?

Ez várt a minap az e-mailjeim közt:

"Mentsd el az email címemet! Már nekem is van! Papa"



Drága ÉdesApa... azt sem tudja, hol kell bekapcsolni a számítógépet...

Nem nagyon tudok másról beszélni mint Bécike. (dehogynem, egyfolytában szeretnék)
Nem nagyon tudok másra gondolni mint Bécike. (dehogynem, a szexre(szeretnék))​
A környezetemben másról sem tudnak beszélni, mint Bécikéről. (legalábbis velem nem... fárasztó)


S​zóval akkor én is erről fogok most.

Marha sokat híztam: értsd, több mint 20 kg. Sosem voltam vékony, most aztán már elmondható, hogy biztos alapokon állok. Kicsit vizes, de biztos. A doki ugyan egy gyors ultrahangon megérte a Bébit, majd 2,5 kg állapított meg. Furcsállotta mindenki, mert minimum ikerterhességnek látszom. 1 hétre rá egy alaposabb vizsgálat után a dokinéni 3,5 kg hozott ki a eredményként. Ez már közelebb áll a valósághoz és a hasamhoz.

Mindent elejtek, lecsúszok a lépcsőn, megbotlok. A legdurvább, mikor a fejemre esett a fürdőszobai tükör - még nem fúrtuk fel - és ott szerencsésen atomjaira tört. Henci sehol, belőlem ömlött a vér. Nem tudtam, hogy honnan, így üvöltöttem, hogy azonnali vizsgálatot kérek. Mivel a hajam Hunyadi Lászlót megszégyenítő vastagságú és nem is kevés, ezért még egy karcolás sem esett a fejemen, csak a kezem kaszaboltam szét.

A védőnő titkára (mire jó egyáltalán, és miért kell bejelentkezni hozzá) még nem jöttem rá.

Ma dolgoztam utoljára, a hasam már nem fér be az asztal alá.

Tegnap jót kuncogtunk egy boxos kolleginával, aki ugyan csak babát vár, hogy a szülésre felkészítő tanfolyamon ül a sok kismama és jegyzetel...
DE MIT? Hogy a szülőágyon hogy vegye a levegőt? Sosem fogjuk megérteni.


Bécikémmel meg megbeszéltem, hogy ha már a sok önkéntes orvos (értsd a környezetemben mindenki) megállapította, hogy nem húzom ki november 22-ig, akkor legyen kedves 2011.11.11-én 11óra 11-kor megszületni.

Így döntöttem: én és a szakszervezet.


Végü​l álljon itt plusz két mondat, amit a múltkori "10 mondat amit ne mondjunk terhes nőnek" bejegyzésre jött... és most aktuális(thx milk&app):

EGYBEN VAGYTOK MÉG? (nem bazdmeg, csak elfelejtettem szólni, hogy szültem)

plus​z egy a kórházban, mivel a has nagy marad még... TE MÁR SZÜLTÉL? (anyád :o)

36. heti ultrahang. 1 mondat - két "hangzás"

Dokinéni: Szép nagy baba, bár a feje kicsit kisebb a testéhez képet. Vajon kire hasonlít?
Lili: a férjemre. neki is arányokban kisebb a feje a testéhez képest.

Dokinéni: és itt van a fütyije. Nézze anyuka, szép nagy.
Lili: Vajon kire hasonlít?

Bankadó, válságadó, 290-es Euro, brutális üzemanyag növekedés, szerencsejáték 50% adónövelése, 27% ÁFA, szuperbruttó-minimálbér,​ 5 hónap Stholnak, Damu nem érti a 6 évet, emelkedő cégautó adó, pornófilmes sztár volt a képviselő úr, VV5 - neverending sztori..


És ezek után még csodálkozom, hogy azt olvasom a 2011-es népszámlálási plakáton:

FÉLJEN A JÖVŐÉRT!

Most, hogy beléptem a Krisztusi korba, teljesen meg vagyok feszülve.

Leginkább a rám nehezedő 14 kg plusztól meg, hogy a lábaim az "elefántláb szépségverseny" döntősei közt szerepelnek. Bálna sztájl.

Bécikém növekszik, természetesen már most olyan mint az Apja, jobb akar lenni mindenkinél, így 25% nagyobb az átlagnál.

A Dokim csak azt a szót hajtogatja alkalmanként 12ezerét, hogy DIÉTA. Hencikém meg közölte, hogy adjam neki a 12 ezret és azt fogja hajtogatni: Egyél amit akarsz!


A gúgli visszaszámláló szerint már csak 64 napom van hátra. A próféták és egyéb jósok szerint: "ááá, előbb meglesz az a gyerek."
Tudjuk, mindenki most végzett a Doktorin, ránézésre diagnosztizálnak.


N​os, akkor szedjük össze azt a 10 mondatot, amitől egy várandós nő - így a 7. hónap környékén - falat kapar:

1. Hányadik hónapban vagy? (századikban)
2. óóó.. és ikrek? (nem, csak egyszerűen dagadt vagyok.. vagy a gyerek)
3. Kisfiú vagy kislány?
4. Hogy fogják hívni? (ezzel a kérdéssel pl az előzőt meg lehet spórolni...)
5.​ Hogy van Béci*? (itt az a név áll, ahogy hívod a gyereket)
6. Sokat mozog?
7. Mennyit híztál? (nézz rám..)
8. Bevásároltál már? (azt sem tudom, mit kell venni egy újszülöttnek...)​
9. Meddig fogsz szoptatni? (tegnapig.. hát honnan tudjam bammeg...)
10. Papás szülés lesz? (Nem... mamás)

bónusz​kérdés:
Mikor érkezik a kistestvér? Anyám.. még a pocakban lévő sem született meg...

Extra bónusz:
Gondold azt, hogy egy múzeumban vagy: Nézni lehet, tapizni tilos!


Nos, ha legközelebb egy terhes nővel beszélgettek, jusson eszetekbe ez. Kb te leszel aznap a huszonharmadik. És hidd el.. UNJA..

Na, ennyire nem komor a helyzet, próbáljuk megtalálni mindenben a jót.
Ezért is fogok csináltatni magamnak egy ilyen ruhát:

Ágikám meséli a nyaralási élményeket:

A gyerekekkel pancsoltunk a Balcsiban. Minden szülő elkapott egy gyereket, és versenyt húztuk őket, mint a római arénában a fogathajtók, ők meg kiabáltak:

- Gyerünk svájci frank, lekörözöd az eurót!
- Japán jen, te leszel az első, gyerünk, gyerünk!


8-11 évesek...

Nincs 25 milliója az embereknek egy emlékműre.

Szerintem​, ha azt tűznék ki célul, hogy összegyűjtenek 15 milliót, majd szétosztják a 3 család közt, akiknek a fia a tűzben halt meg, előbb összejönne a pénz.

Megállazész.

Most, hogy közelebb vagyok a "fájdalmas" véghez, mint a "mámoros" kezdethez, megfújhatom a félidőt jelző sípot.

Nézzük, mi történt az első 20 hétben.

Nagy unalmamban visszamentem dolgozni - halleluja.
Mindig azt gondoltam, hogy a tervezett baba egy harmonikus, boldog kapcsolatot fémjelez. Most már tudom, hogy NEM. Én speciel háromszor akartam elválni, hisztirohamok és sértődés, mire Henci és én is megértettük, hogy ez nem én vagyok, és valahogy csak túl leszünk rajta. Kemény, de most már legalább nevetünk rajta.
BélaKirályfi, mert hogy fiúnak mutatja magát minden szögből nő, mint a bolondgomba, ezzel engem is növeszt, lassan gurulok.
Egy üzletben, ahogy az eladóval beszélgettem, hasamhoz nyúlt és megsimogatta. Lemerevedtem. Én sem megyek oda senkihez és simogatom meg, pl egy jóképű férfi fenekét, hogy "Hmmm. de cuki popó..". Miért érzik a emberek, hogy egy terhes nőnek lehet a pocakját simogatni?
Bélakirályfi​ élénk mozgásba kezdett, most már tudom, hogy nem a hasam korog folyamatosan, hanem mozog a bébi.
A mellem egy pötit sem nőtt (kivagyokakadva).

Minde​nkinek az a kérdése:"... "éés? hogy fogják hívni?" ..Béla... mi más?
Apósommal kártyáztuk a minap, mikor anyósom leült mellénk és megkérdezte:
- Rozikám, gondolkoztatok már a neven?
- őő.. igen, de semmi konkrééé - ... Jó, mert az én nagyapámat Mártonnak hívták, a Péter(após) nagyapját is Mártonnak,, mindkettő nagyon rendes ember volt, így a gyerek második neve Márton lesz. Mi legyen az első?
- ...

Itt a nyár, dolcsevítá, dinnyeszezon.

Negatív reklám is reklám. Mondják az okosok...


Sosem voltam korpás. Nagyon megtetszett a Head & Shoulders, citrom változatának illata.
Amióta ezzel mosom a hajam, úgy hullik a korpa a fejemről, hogy holnap szereplőválogatásra megyek a Holle anyóra.

Barátokat keresek.

"Tavaszi megújulás" jeligére a szerk.be.



Tegnap este egy olyan sráccal beszélgettem, aki Tantrát tanít, Tantra randikat szervez.
A beszélgetés úgy indult, hogy:
- Mit csináltál ma?
- Pihentem, olvastam
- Mit olvasol?

- A Kabbala és a szex-et

Hallottam már az íróról és a könyvről is. Érdekes.
Kiderült - számomra - hogy mekkora keletje van a tantra randiknak. Itt nem beszélgetnek, hanem csak a szellemi összehangolódás számít. Nem az alapján döntenek a jelöltek, hogy orvos vagy-e vagy utcaseprő. Budán laksz-e a kastályban vagy a csepeli panelban. Hanem, hogy ha hátulról átölel, akkor jó érzéssel tölt el, vagy viszolyogsz.

- .. ezek az emberek szerinted miért nem ismerkednek utcán, szórakozóhelyen, neten? Hiszen főleg utóbbi igen népszerű..
- Mert a mai ember fő problémája, hogy a megfelelési kényszerén túljusson. Nem könnyű a fiatalok helyzete: jó-jobb autó, jó-sokkal jobb cuccok, remek munkahely. Itt nem kell megfelelni, nem ezt várják el. Nem kel überelni a társaikat. Akik ide jönnek, nem felszabadult, közvetlen emberek, hanem zárkózottak. Segítünk nekik egy új dimenzióba való jutásra.



Nos, ez így túl misztifikáltan hangzik, de szívesen kipróbálnám. Mondjuk barátok szerzésében. De sajnos ilyen kurzust még nem indítottak, így marad a hirdetés.

Tegnap az ázsia centerben legyőzött Seherezád, a török szappanoperahős.
Az eladó csaj, aki ugyan alig beszélt magyarul, megigézve választotta a fekete szépség szerelmi vívódásait az én "megnőtt a hasam, gatya kell" bajommal szemben.

Fel vagyok háborodva, meg vagyok sértődve, na ezért nem nézem ez után a sorozatot. Meg azért, mert dolgozom újra.
Ja igen.. a baba mellet ez a napi jó hír.

Az a jó a terhességben, hogy nem kell behúznom a hasam.

Lehet paradicsom ízű paradicsomot kapni.


.... apróörömök..

Sári barátnőmék itt voltak nálunk hétvégén. Zalán, a 3 éves kisfia egy tünemény, ódákat zenghetnék róla, de kevés a hely. Kérdeztem tőle, hogy mikor megy fogorvoshoz:

Zalán: Az emberek nem járnak fogorvoshoz csak a lányok. Nekik fáj csak a foguk.

2 napra rá a másik gyerek, aki nem 3 hanem 38 ismét elővette a fiú kontra lány témát.


Henci: .. mondja meg Doki, gyerek vagy lány?
Doki:.. nem tudom 100%-ra, majd 1 hónap múlva.
Henci: De nekem tudnom kell! Fiú legyen, lány már van.
Doki: (miután látta, hogy úgy sem szabadul).. ok, ez mintha.. de nem biztos. legyen 60%.


Mindenesetre eddig tiszta apja, nem bír magával, tvisztel egyfolytában.

Nem, a fenét nem...

Tegnap csapból, rádióból, telefonból és tv-bl az folyt, hogy kinyírták Oszama Bin Ladent. A holttestet nem mutatták, hiszen állítólag "borzalmasak a képek".


Nekem meg az jutott eszembe, mikor a vasárnapi Heti Hetesben a Teddy azt mondja: ".. és akkor a saját szememmel láttam, hogy Schmidt Pál aláírja az alkotmányt..."
mire a Hajós:
"Neem Teddy. Azt a tv-ben volt. Ott azt is láttad, hogy egy ember nagy S betűvel a mellkasán felemeli az ökölbe szorított kezét, és repül New York felett."

Nos, így vagyon én valahogy ezzel a hírrel.

Emlékeztek, mikor elindult a Dallas, rengeteg Pamela, Szamata és Lüszi született kishazánkban. A most szülő generáció számára már nem a Dallas az alap. De mi is?

A minap az uzsokiban jártam vizsgálaton (nőgyógyászat), mikor is pont baba-mama látogató volt. Jött a sok rokon, a kismamák felvágott/gyógyuló hassal-gáttal totyogtak és kínjukban mosolyogtak, miközben a rokonok csodálják a bébiket.
A Kolompár család (nem, nem az a szocisegélyre utazó típus) is befut, jönnek az öcsihez, hozzák a nővérkét is:
Hád' nézzed má' milyen szép ki ecséd van tenéked.

A nagybácsi (halk a család, 1 perc alatt miden kiderül, hogy ki kinek a kije) egyből kiszúr magának, ahogy ott csöndben olvasom a sarokba. A nagybácsi kb 160 magas - akkora mint én ülve - 45 kg, kopogós cipő, bazicsatos öv, diszkóing. Haja bundeszliga frizura középen kikopva, mint Torrente-nek, szóval.. hmmmm... fogjatokle.

.

Magához veszi a kislányt, s vagy háromszor elsétál előttem, szemkontaktust keresve. Miután nem járt sikerrel lerakja a gyereket és lemegy cigizni. Előtte még megáll előttem és megkérdi:
"Nincs egy nyugtatója, nem bírom idegekkel a családot."
Na az most pont nincs nálam.

naokéj.

Megjön a család többi része, keresztbe-kasul elfoglalják a folyosót, a gyerekek rohangálnak, az anyák üvöltöznek rosszalkodó gyerekeikkel: "Kornélka, ne fogdossad azt, mert szólok az orvosbácsinak és ad egy szurit a fenekedbe"
Kornélka jól nevelten visszaül, de kislány tovább rohangál, szalad felém(egyébként tündéri kiscsaj), neki is bejövök, nem csak a nagybácsinak.

"Sánelka, ne rohangál. Sánelka, gyere ide a papáho'!"


Ööö... Ha rosszul írtam volna a nevet, én kérek elnézést.
Akkor maradjunk a Chanel -nél.

Pááá Pamelák, pá Izaurák. Megjött a Sánel és Lúí'Víton korszak.

Nővérem kislánya, Rebeka 11 éves. Tegnap megjött neki.

Lili: A nővéremnek is ilyen korán jött meg.
ÉdesAnya: Neeem, az te voltál.
Lili: Ááá, dehogy.. talán nekem jött meg utoljára az osztályban. 14 lehettem. Lapos voltam, a fiúk nem fogdostak mint a rangaesztit, akinek hatalmas cickói voltak. Addig meg voltam győződve róla, hogy fiú vagyok.

... mert utálom azt a szót, hogy paradoxon.


Egy nő elmegy a nőgyógyászhoz, lefürdik (a legjobb esetben), fazont igazít (jobb esetben), próbálja a legjobb, legtisztább formáját hozni.
S a doki legyen nő vagy férfi, Te (vagy én) lehetőleg a legszebb, (legszexisebb), legkedvesebb bugyit húzzuk fel.

Az egyetlen dolog, amit az orvos nem lát, az a bugyi(m).

Sok minden történt az elmúlt hetekben, hónapokban, de mire leírtam volna elszállt az ihlet. Untam magam, untam a körülöttem lévő dolgokat, untam a gondolataim. Belesüppedtem az unalomba.

Munka sehol, pénz sehol, barátok(?) fogyóban.

Nem, nem kezdem el az önsajnálatot, mert ahogy Sári barátnőm szokta volt mondani: Te szakítottad, te szagoljad.

Nos, most szagolhatom azt a nagy rakás rohadt virágot, amit itt összeszaggattam magamnak.
Újra ültetni már nem tudom ezeket, így új(ak) után nézek. Ó, micsoda metafora, már ha érted, mire gondolok.

Itt be is befejeztem a sajnálkozást, írjunk mindenről, ami eszünkbe jut. Mivel szinte sehova nem járok, ezért az engem ér impulzusok a nulla felé tendálnak, megint elő kell vennem a fantáziám. Már ha maradt még valami belőle.


Még egy gondolat a lelki világom vászonra viteléhez:
A januárban minket választó kutyus, Duda, akivel kettővel ezelőtti bejegyzésemben írtam a tavasz közeledtével elkezdte a kinti élet tanulmányozását. Éjszakára azért bent aludt, 3 dívány közül választhatva.
2 nap sem telt el a szabad levegőn való rohangáláson, a hihetetlen forgalmas utcánkba (hegyen, zsákutca, 4 lakó, mi vagyunk az utolsó előttiek) megérkezett a helyi szemetes brigád, a maguk szerény módján: tolatva, min 35-el száguldozva közelítik meg a kukákat, hogy bekebelezzék tartalmukat. Most sem történt máshogy, így marhára nem érdekelte őket, hogy változás történt az utcában: van egy igazi gyilkos, aki vérszomjasan őrzi hűségesen a befogadóit. Mivel pontleszarták, simán átmentek a kiskutyámon, összetörve a kis hotdog teljes hátulját. A szomszédok egymás után hívtak fel, hogy siessek, nagy a baj.
Kiskutyám a sarokban, megszégyenülve, - hogy nem tudta megvédeni a házat - ült és aprókat nyögve várt. Felkaptam és zokogva, imádkozva vittem az állatorvoshoz, aki azonnal megröntgenezte. A fiatal doki megnyugtatott: "óóó, nem nagy a baj" Már kezdtem megnyugodni, azt is elfejteni, hogy Duda hátsó része úgy néz ki, mint ha gyurma lenne és viccesen átformázták volna. S mielőtt mosolyogni kezdtem volna, az öreg doki odalépett.. "Álljunk meg egy szóra" Altató injekció, hogy a következő 3 röntgenfelvételnél ne érezze a fájdalmat. Közben Henci is befutott, rá sem mert nézni a kutyára. Én meg rá, mert leolvastam az arcáról: nagy a baj.
Az öreg doki elkezdte sorolni, mit lát.. A felét nem hallottam, mert úgy zokogtam, mint egy kisgyerek, mondtam, hagyja abba, értem... Az altatásból már nem kelt fel, bevittük az állatkórházba a kis testét, hogy "humánus" körülmények közt hamvasszák el.

Megszépítettük az utolsó 3 hónapját. És Ő is a miénket.

... most hogy napok óta fetrengek és a halálra unás (óóó, be szépen mondtam) szélén vagyok nagy elhatározásra jutottam.

Kezdek valamit magammal.

Hello Evribádi!

... a habon.. ami a tortán.

Lelki gyötrelmeim után megnéztem a Filmmúzeumon a Lányom nélkül soha filmet. Most zokogok, remegek és kérek egy vödröt a felvágott ereimből patakzó vér felfogására.

Nem, nem akarom elkomolytalankodni, teljesen kiborultam.
Erről eszembe jutott a másik véglet. Az Afrikából érkező, állampolgárságot megszerezni kívánó fiatalemberekről*. Ezzel is csak most találkoztam.
A közösség, ahova járok sok színes egyéniséggel bír. Azonban még is van valaki, aki mindenki csodálatát kiváltja. Egy 2 év körüli kis tündérke, aki a zsinagóga padjai körül szok

ott néha rohangálni. Göndör koromfekete fürtjeivel, kávébarna bőrével. Anyukája egy huszonéves fiatal lány. Olyasfajta, aki ránézésre kettőt nem tud szólni, ha a kisfiú nem azt kiabálni neki, hogy Mámmá, nem tudnánk, hogy az anyuka. Ezek a fiatalemberek ilyen szende kislányokra vadásznak. Megkörnyékezik őket, ígérnek fűt és fát, a világ szerelmét, tugedörforevör. Felcsinálják és azonnal meg is kérik a kezüket, hisz ők felelősek azért az életért. A kislány csodálkozik és ámulattal néz a világra, hogy mekkora szerencse érte őt: férjhez megy.
Házasság, gyerek, majd ahogy letelik a két év, és megjön a magyar állampolgárság valami különös dolog történik. Hirtelen nem csak "amnesztiát" hanem amnéziát is kapnak ezek a fiatalemberek és elfelejtik, hogy van egy gyermekük (a feleség itt elhanyagolható). Élik tovább az életüket, az eltelt két vére shift+deletet nyomva.
Így a lányanya marad anya és nem lány, egy félvér tündér kisgyermekkel magányosan és továbbra is csodálkozik a világra, mert nem tudja felfogni, hogy mi történt vele. És sosem fogja, mert annyi esze mint füle.

... és mennyi minden van, amit még én (sem) tudok...

Merre tart a világ?



* a kivétel mindig erősíti a szabályt. Ugye, mondanom sem kell.

... na azt várom már marhára.
Betegen, munka nélkül telt napok után végre kimozdultam ebben a szutyokban.

Láttatok már egyedi óriásplakátokat?
Van itt egy a budakalászi metro mellett. Nagy piros háttér, rajta fehér habosbabos szívecskében egy nászpár, a plakátra ragasztva két vörös lufi, s ha aszt hiszed, hogy tovább nem lehet fokozni a giccsparádét, olvasd el a szöveget. Vezetés közben elég nehéz - így nem derült végül is ki, hogy valentin napi, házassági évfordulós vagy esetleg szülinapi "aji", de a mucicuci nyalifali papimami benne van.
No most az van, hogy vagy kurva féltékeny vagyok, mert Hencibe annyi romantika nem szorult, mint egy marék lepkefing, vagy az dühít, hogy ezt a párszázezret, amennyibe ez került (alsó hangon 150e) én sokkal jobb és nemesebb dolgokra tudnám elkölteni, mint pl padlószőnyeg a hálóba. Az építkezés kikészít, a redőnyt esze ágába sem jut senkinek felhúzni az alagút végén. Fény sehol.

S mindezt megtetézve 3 napi koplalás után éhgyomorral bementem a kedvenc pizzériámba Szentendrén, hogy a világ legvékonyabb tésztájú és legkedvencebb összeállítású pizzámat megrendeljem és hazavigyem. Kihagytam a számításból, hogy éhen halok, így a pizza illata elvette a maradék eszem, ami csak akkor jött meg, mikor a hegymenetbe -ből majdnem le-lett, mert az a kevés hó is elég ahhoz, hogy kipörgő gumikkal, nagy gázzal csapódjak a ház elé.
Nos, ugye hogy jöhetne már a nyár?!

De, ahogy MariZsuzsi szokta volt mondani, rossz hírre kell egy jó, álljon itt három:
1. ahogy ma ellenőriztettem a lottó szelvényeim, nyertem a jokeren 10 000 ft-ot. sokkicsi...
2. Leányfalu tetejéről a kilátás a havas tájra csodálatos, sehol egy kóbor villamos.
3. Dudával, a befogadott* kutyussal imádjuk egymást, én már oda nem adom senkineksem...

*na ezt egyszer majd elmesélem..

Tiltakozom.. Nem kicsit - nagyon.
Kedd esti programom, majd miután munka nélkül tengetem az életem, a kedd egész napi programom a Rudas fürdő női napja. 1 450 Ft-ért áztattam hab testem, szaunáztam és relaxáltam. Volt mikor körmöt políroztam és festettem, volt, hogy kiolvastam egy könyvet a pihenőben. Mindezt (fél)meztelenül.

Most azonban ezt is elvették. Megszűnik a női nap*, megszűnik a kedvezményes ár.
Tiltakozom.
Anno Demszkynél tiltakoztak a diszkrimináció ellen, most mehetünk a Tarlóshoz, aki pont leszarja szerintem a női napot. Mással van elfoglalva, mondjuk pénzgyűjtéssel (saját zsebbe) vagy (remélem) a 4-es metro projekttel.

Pedig milyen jó volt ez a kedd. A hét fénypontja. Sok-sok meztelen nő, csacsogás, konyhai praktikák kicserélése, kultúra a szaunában, mit kell megnézni, milyen kiállítás lesz, milyen kencét használj, mikor kérd az angyalokat a gazdaságra...
A lányok asszonyok meztelenül. Bár, ha jobban belegondolok, ez nem is volt olyan kafa. Ugyanis a lányok 98%-a nem a fején, hanem a nuniján hordja a bundeszliga frizurát.
Nem, nem kell pornós sztájl, de az, hogy a combközépig ér a szőr, na attól már leszédülök a szaunapadról. Lehet azt fazonra is igazítani, nem? Fiatal lányok, asszonyok, és mindegyik egy cserjét hord. Van olyan, akinél nem tudtam megkülönböztetni, hogy a lába vagy a nunija szőrösebb.
Nem, nem azért jártam oda, hogy behatóbban tanulmányozzam a női intim részek gondozási szokásait, de ha ülsz a medencében, és fejmagasságban közelít hozzád egy bokor, akkor Te is megijednél, hogy mindjárt kiugrik belőle valami, például egy vérnyúl, és leharapja a jobb kezed. Vagy egészben bekap.

Jó hogy megszűnik a Rudas női nap. Kiábrándultam a nőkből.
Anno Grünczikével nevetgéltünk, hogy odaáll majd a rudas elé kedden és névjegyeket osztogat: Fazon-fodrász és divattanácsadó.
Micsoda biznisz!

*utólag kaptam a hírt, hogy egyenlőre nem szűnik meg, csak a kedvezmény.